Mozgásos tehetségterületen lehet kiemelkedő a gyermek, ha mozdulatai már korán összehangoltak, harmonikusak, ha mozgékony, ha szívesen mászik fára, mászókára, könnyen megtanulja hajtani magát a hintán, kerékpározni, ugrókötelezni, és élvezettel műveli ezeket; táncokat talál ki, utánoz, másoktól eltanul mozdulatokat, továbbvariálja ezeket. Alsó tagozatos gyermekeknél a tehetségazonosítás szempontjai a ritmusérzék, a mozgásemlékezet, a játékkedv, a természetes ösztönös mozgás és a zenei illeszkedés(1). Az alapfokú művészeti iskolákban valósul meg legkönnyebben a tánctehetséggel rendelkező gyermekek tehetséggondozása.
A sport terén azokat tekintik tehetségesnek, akik olyan testi és pszichés feltételekkel rendelkeznek, amelyek a véletlenszerűnél erősebben valószínűsítik a későbbi magas színvonalú teljesítményt(2). A sporttehetség szempontjából három fontos faktor létezik: az önbizalom, a szorongás és a figyelem, amelyek jelentősen befolyásolják a fizikai képességek fejlődését(3). A sporttehetségek gondozásában a gyermek szükségleteinek, lelkivilágának, egyéni igényeinek, elképzeléseinek a középpontba állításával érhetjük el a legjobb eredményt. A teljesítmény abban az esetben lesz a legjobb, ha nem várunk el egyre nagyobb sikereket, ha a gyerek belső késztetésből, örömmel, közösségi élményként éli meg a sporttevékenységet, ha maga állít fel célokat maga elé, nem pedig megfelelési vágy hajtja.
Sportban tehetséges gyerekeknél gyakori, hogy érdeklődésük beszűkül, mivel a sportolás más tevékenységeket kizár az életükből(4), valamint az is, hogy a sporttal kapcsolatos problémáik visszahatnak a tanulási eredményekre, elvehetik a figyelmüket az iskolától(5). A személyiség és a tehetség teljesebb kibontakozásához hozzájárul, ha biztosítjuk az érzelmi feltöltődés lehetőségét, valós minőségi időt töltünk együtt a gyermekünkkel, kielégítjük a figyelemigényét, valamint figyelmet fordítunk arra, hogy holisztikusan fejlesszük, tehát a sport mellett kapjon más is helyet az életében: kirándulások, művészetek, természettel való kapcsolat, közösségi élmények(6).
A tanítóval, tanárral, edzővel, oktatókkal folyamatos kommunikációt kell fenntartanunk a gyermekkel kapcsolatos tervekről, esetleges problémákról, lehetőségekről, a tehetséggondozás módjairól, versenyeken való részvételről.
Szerző: Pintérné Annus Rita tehetséggondozó szakmódszertanos pedagógus
(1) A táncos tehetség felismerése és fejlesztése. In: A tehetség kézikönyve / közread. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége. Budapest : Matehetsz , 2020. p. 485.
(2) Sporttehetség-gondozás holisztikus szemléletben. In: A tehetség kézikönyve, 2020. p. 467.
(3) Sporttehetség-gondozás holisztikus szemléletben. In: A tehetség kézikönyve, 2020. p. 472.
(4) A tanórán kívüli foglalkozások szerepe a tehetséges tanulók személyiségének fejlesztésében, In: Pedagógusszerepek a tehetséggondozásban. 2015. p. 98.
(5) Sporttehetség-gondozás holisztikus szemléletben. In: A tehetség kézikönyve, 2020. p 474.
(6) Sporttehetség-gondozás holisztikus szemléletben. In: A tehetség kézikönyve, 2020. p. 472.
