A kutatások szerint a két éven aluli gyermekeknél a tartós tévénézés rontja a koncentrálóképességet. A tévénézés ideális mennyisége kilencéves korban maximum 2 óra, tizenhárom évesen másfél óra, tizenhét évesen fél óra.
Az iskolai teljesítményt pozitívan befolyásolja a kevés (napi 1,4 óra vagy heti 10 óra) tévézés, ennél több negatívan hat, főleg a tíz év feletti korosztály számára(1). A műsorválasztás mindig legyen tudatos, előre, közösen döntsön róla a szülő és a gyermek. Ne feledjük, hogy amit a gyermekünk néz, az mindig viselkedési mintaként is fog szolgálni számára, kerüljük tehát a negatív, erőszakos, lehúzó, értékes mondanivaló nélküli programokat.
Mi a helyzet a manapság oly népszerű számítógépes játékokkal?
A számítógépes játékok esetében is számolhatunk függőség kialakulásával. Igaz ugyan, hogy javítják a szem-kéz koordinációt, és felnőttes kalandokban való részvétel lehetőségét kínálják, ellenük szól azonban, hogy az ezekben elsajátított képességek nem ültethetőek át az élet más területeire, az erőszakos játékok tévesen az erőszak hasznosságát sugallhatják, ezenkívül a szociális kapcsolataikat is elhanyagolhatják ezek a gyerekek(2). A számítógép, mint időtöltés csak egy lehetőség legyen a sok közül, ne pedig az egyetlen, amivel a gyerek képes elfoglalni magát.
Tari Annamária klinikai szakpszichológus azt tanácsolja, hogy biztosítsunk magunknak rendszeresen internetmentes időszakokat, amikor a család minden tagja távol tartja magát a világhálótól(3). Tudatosnak kell lennünk a gyerekeink okoseszköz-használatában, mert könnyen kialakulhat szenvedélybetegség: a telefonfüggőség a kábítószerhez hasonló tüneteket okozhat(4) (5). Ezért nagyon fontos, hogy ne csússzon ki az irányítás a kezünkből, ne adjunk hozzáférést a gyerekünknek csak azért, mert minden osztálytársának van már telefonja. A digitális eszközöket arra használjuk, amire valók, ne időtöltésnek, szórakozásnak tekintsük őket, valamint mi magunk is mutassunk jó példát. Valójában egy általános iskolás gyereknek semmi szüksége nincsen okostelefonra.
A gyerekünk közösségi médiahasználatát is tartsuk a kezünkben: online felületeken, közösségi oldalakon éretlen személyiségállapotban éri őket az elkerülhetetlen rivalizációs hatás. Minden családnak döntést kell hoznia a digitális eszközökkel kapcsolatban, emellett az offline családi élet kereteit is vonzóvá kell tennie. A pszichológus arra is felhívja a figyelmet, hogy három dolognak minden gyerek életében fontos helyet kellene kapnia: ezek a nyomtatott könyvek olvasása, komolyzene-hallgatás (és lehetőleg hangszeres játék is), valamint a sportolás10.
Téves arra hivatkozni, hogy a 21. században ezek az eszközök, a digitális világ kötelező kísérője életünk minden percének. Steigervald Krisztián generációkutató véleménye szerint a technikai fejlődés nem fog a végtelenségig folytatódni, és az új generáció, a 2010 után születettek vissza fogják fordítani ezt a folyamatot (6).
Szerző: Pintérné Annus Rita tehetséggondozó szakmódszertanos pedagógus
Hivatkozások:
(1) Andrew Fuller : Nehezen kezelhető gyerekek, Budapest, Scolar Kiadó, 2016. p. 107.
(2) Andrew Fuller: id. mű. p. 108.
(3) A szülőnek nem kell versenyeznie az okostelefonnal. In: https://infostart.hu/interju/2020/02/22/tari-annamaria-a-szulonek-nem-kell-versenyeznie-az-okostelefonnal
(4) Ha drogot nem ad a gyereknek, miért vesz neki mobilt? In: https://index.hu/tech/2018/01/31/mobilfuggoseg_kozossegi_media_tari_annamaria_kiskamasz_gyerek_pszichologus_gyerekneveles_facebook/
(5)Az iPhone úgy hat, mint a drog. In: https://index.hu/tech/2017/01/
(6) Az online világ nagyon jó, ha odasimul az offline mellé. In: https://divany.hu/szuloseg/2018/09/15/okoseszkoz-kutyu-internet-digitalis-csalad/
